Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagytestű kutyafajták helyes táplálása növekedésük során

2008.01.29

Az egyes fajták táplálékát mindig a fajta jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni. Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt. Nem a genetikailag determinált, nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek.

 

Közismert, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a hipertrofiás oszteodisztrofia, az oszteokondrozis, a csípő ízületi diszplázia stb. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat. A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségeinek csökkentésében ezért fontos szerepe van a helyes táplálásnak. A hipertrofiás oszteodisztrofia (HOD), csont anyagcsereforgalmi betegség, a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapos korban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek fájdalmasak, duzzadtak. Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeknél jelentkezik. A röntgenfelvételen a metafizis megvastagodása és szabálytalan periosztális új csontképződés látható. Oszteokondrózis (OC) során fájdalmasak, duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik. A betegség multifaktoriális, kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak. Az ízületi porc károsodása a gyenge szubkondrális csontszövet következménye, mely nem képes megfelelően ellátni a porcot. Ennek eredményeképpen a fejlődésben lévő ízületi porc kondrocitáinak funkciója és metabolizmusa károsodik másodlagosan. Kutyák csípőízületi diszpláziája (HD) kialakulása során a coxo-femorális ízületet rögzítő lágy szövetek erőssége és a súlygyarapodás következtében kialakuló erő közötti egyensúly felborul, melynek következtében inkongruencia alakul ki a combcsont feje és az acetabulum között. Az ízület deformálódik, az acetabulum sekély lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredményeképpen oszteoartritisz alakul ki, melynek később súlyos következményei lehetnek. Mindhárom betegség előfordulásában alapvető szerepe van a genetikai háttérnek. A betegségek kialakulásában azonban fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pl. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál megfigyelt gyakoribb előfordulás, a táplálkozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál. Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, mely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a kálcium anyagcsere ill. a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést. A fehérje túletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg a túlzott energia bevitellel kapcsolatos. A fehérjeszint emeléssel megnő a táp energia tartalma is. Az emelt energia bevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energia tartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energia bevitel vékonyabb szubkondrális csontszövetet eredményez, mely kevésbé tudja ellátni a fejlődő ízületi porcot, valamint a gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energia bevitel fokozza a növekedés ütemét, ezáltal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során az energia bevitel korlátozásával.
A táplálék kálcium tartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését. A magas kalciumbevitel hatással van a homeosztázisra, befolyásolja a hormonális szabályozást. Ennek következtében hiperkalcémia, hipofoszfatémia alakul ki, a mellék pajzsmirigy működésének csökkenése, a pajzsmirigy C-sejt aktivitásának fokozódása jelentkezik. Az oszteoblast aktivitás fokozódik, az oszteoklast aktivitás csökken, megnő a csontok kalcium tartalma. Ezek alapján megállapítható, hogy a kálcium túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére. A fenti folyamat hátterében a kutyák kálciumfelvételének bélbeli szabályozása áll. A magas kálcium tartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kálcium felszívódást, ilyenkor a kálcium jelentős passzív transzportja következik be. Alacsony kálcium tartalmú táplálék etetése esetén azonban, fokozódik a kálcium felszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kálcium akár 90 %-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kálcium hiány , mint a kálcium túladagolás ellen. A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is. Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energia tartalmú, kálcium és foszfor tartalma csökkentett, fehérje tartalma - a kistestű kutyák táplálékához képest - mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák legoptimálisabb növekedését. A kondroprotektív összetevők - mint a chondroitin szulfát, glükózamin- etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését. A glükózamin a természetben előforduló amino-cukor, mely a glükózaminoglikánok diszacharid részének felépítésében vesz részt. Emberekben a glükózamin-szulfát 90 % -ban felszívódik és 26 %-ban hasznosul a szervezetben. Más kutatások igazolták, hogy a glükózamin pharmakokinetikája emberben és kutyában megegyezik In vitro kisérletek azt igazolják, hogy a glükózamin stimulálja a collagén és proteoglikán termelést. A chondroitin-szulfát egy olyan glükózaminoglikán, melynek a 4. vagy a 6. szénatomján szulfát csoport kötődik. A növekedésben lévő porcban a szulfátot a 4 szénatomon kötő chondroitin szulfát van túlsúlyban, de a kor előrehaladtával ennek termelődése csökken, és más glükózaminoglikánok termelődése fokozódik. A chondroitin szulfát kétféleképpen biztosítja az ízület védelmét: gátolja a trombus képződést a hajszálerekben, valamint gátolja a metalloproteaz aktivitását. A chondroitin szulfát és glükózamin adagolásakor kutyákban fokozódik a bioszintézis, és csökken a protelitikus degradáció. Összefoglalva megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető. A csontos váz egészséges fejlődése érdekében a legkedvezőbb táplálék 26 %, állati eredetű fehérjét, 0,8 % kálciumot és 0,67% foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energia tartalma (14 % zsír). A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csontok fejlődését. Az utóbbi időben előtérbe került a kondroprotektív összetevők alkalmazása a klinikumban, melyekről kisérletesen kimutatták, hogy fiatal korban segíthetik az ízületek egészséges fejlődését, a további élet során pedig az ízületek működését.