Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A beteg kutya diétája és a kövér eb fogyókúrája

2008.01.29

Ha a kutya beteg, nem ehet zsíros, nehezen emészthető táplálékokat. Szervezete viszont a betegség alatt sem nélkülözheti a fehérjéket, a vitaminokat és az ásványi anyagokat. Ügyelni kell a beteg szervezet folyadékháztartásának egyensúlyára is. Ezért a kutyát gyakran kínáljuk húslevessel, teával, vízzel. A betegség előtt és alatt megváltozik a szervezet tápanyagszükséglete, rendszerint csökken az étvágy. Általános alapelv, hogy a beteg állatot soha nem szabad agyonetetni. Fokozottan érvényes ez a beteg kiskutyákra!

 

Az étvágytalanságnak számos oka lehet. Sok kutya például kórházi környezetben annyira rémült és bánatos lesz, hogy egyszerűen nem hajlandó enni. Egyes sebészeti beavatkozások is elég nagy kellemetlenséget és fájdalmat okozhatnak ahhoz, hogy az eb étvágytalanná váljon. Ritkábban a fogzás is elveheti a kölyök étvágyát. Öreg kutyáknál viszont a fogak elvesztése vagy a rossz fogazat akadályozhatja az eledel elfogyasztását.

 

 

Gyomor- és bélgyulladás

 

A gyomor- és bélgyulladásos ebek gyakran hánynak, nem marad meg bennük a táplálék. Egyes kutyák bizonyos ételekre allergiásan reagálnak, a bélférgességben, hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő ebek pedig nem emésztik meg kellőképpen a táplálékot. A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) például rosszul hasznosíthatók, ha a betegség (mondjuk: hasnyálmirigy-gyulladás) gátolja a zsírok emésztését és felszívódását.

Azok a gyógyszerek, amelyek csökkentik a bél normális baktériumflóráját, egyúttal csökkentik a B6-vitamin mennyiségét is, amit a bélbaktériumok állítanak elő. A tápanyagszükséglet nagymértékben függ a beteg állat korától. A fiatalabb kutyák nagyobb mennyiségű fehérjét és ásványi anyagot igényelnek, mint öregebb társaik. Azoknak a kutyáknak, amelyek - hányás, hasmenés vagy túlzott vizelés következtében - sok folyadékot veszítettek, kiegészítésképpen adjunk B-vitaminokat. Ezek ugyanis vízben oldódnak, s ilyenkor a normálisnál nagyobb mértékben távoznak az állat szervezetéből. Az étrend hirtelen megváltoztatását is kerülni kell. Ha az állat bizonyos ételekhez szokott, akkor az emésztőtraktusban a baktériumflóra ezekhez alkalmazkodik. Amennyiben a táplálék összetételét hirtelen mégis megváltoztatjuk, az hasmenéssel, esetleg súlyos étvágytalansággal járhat.

 

A táplálékot a beteg kutya számára tegyük könnyen hozzáférhetővé és kívánatossá. Ha például az élelmet apróra vágjuk, nagyobb felülete válik szabaddá, a kutya tehát jobban érzi az illatát, és nyilván szívesebben is fogyasztja el.

 

A terápiás használatra összeállított diéták rendkívül értékesnek bizonyulhatnak a gyakorlatban. Hatásuk olykor egyenesen életmentő.

 

A gyomor- és bélgyulladásos kutyák az ételek egy részét képtelenek megfelelően megemészteni. Az ilyen állatoknak édeskés, alacsony nyersrosttartalmú, étvágygerjesztő és tápláló ételeket adjunk, amelyeket vízben oldható vitaminokkal egészítsünk ki. Ezeknek az állatoknak ugyanis -a rendszeres hányás vagy hasmenés miatt - jelentős a folyadékveszteségük, így azután a szó legszorosabb értelmében kimosódik szöveteikből a korábban jelenlévő B-vitamin minden kis tartaléka.

 

A beteg állat tápláléka jó minőségű fehérjékből (például sovány húsból, főtt tojásból, disznósajtból, különböző zsigeri szervekből), valamint könnyen emészthető szénhidrátokból álljon, minimális nyersrosttartalommal. Miután a zsírok emésztése bizonyos nehézséggel jár, ezeknek a kutyáknak ne adjunk zsíros ételeket.

 

Naponta többször, kisebb mennyiséget egyenek. A melegített ételeket mellőzzük, a hideg táplálék ugyanis ritkábban készteti hányásra az állatot. Vizet csak keveset - de viszonylag gyakran - adjunk, azt is csak hidegen. A beteg ebek zöme kisebb-nagyobb fokú kiszáradásban szenved. Ezt a lehető leghamarabb orvosolni kell. A kiszáradt állat hajlamos arra, hogy többször igyon, mint amennyit eredményesen felhasználhat. Ráadásul többnyire "visszaadja" a vizet, még akkor is, ha csak kis adagokban kínáljuk neki. Ilyenkor célszerű elvonni, pontosabban infúzió formájában adagolni a folyadékot. Ez természetesen az állatorvos dolga!

 

 

Májgyulladás

 

 

A májgyulladásban szenvedő állat táplálása meglehetősen komoly feladatot ró a tulajdonosra, tudniillik szervezetének teljes működését megváltoztatja az a tény, hogy a mája beteg. Márpedig a máj "méregtelenítő képességének" elvesztése kihat az állati szervezet minden egyes szövetére és sejtjére, emiatt a májelégtelenségben szenvedő kutya számára előírt diéta és egyéb gyógyszeres terápia betartása szinte életbe vágó fontosságú. A májgyulladásos állat többnyire teljesen étvágytalan, ezért a tulajdonos minden leleményességére szükség van ahhoz, hogy kutyáját egyáltalán megetesse. Az ilyen eb tápláléka csak minimális mennyiségű zsírt és mindössze annyi fehérjét tartalmazzon, amennyi elegendő a normális anyagcsere-veszteség pótlására. Ugyanakkor nagy mennyiségű szénhidrátra, B-vitaminokra és zsírban oldódó vitaminokra van szüksége. A zsírfogyasztást egyébként azért kell mérsékelni, mert a zsírszegény étel, egyrészt az epekiválasztást kevésbé serkenti, másrészt pedig a gyomor és a bél munkáját is csökkenti.

 

A beteg kutya könnyen emészthető ételeket fogyasszon, s mivel a májbetegséget gyakran gyomor- és bélhurut is kíséri, ezt is figyelembe kell venni az élelmiszerek összeválogatásánál. A hiányos, egészségtelen táplálkozás olykor különféle bőrbetegségek jelentkezésével bosszulja meg magát. A belső paraziták is okozhatnak bőrbetegséget, mert gátolják a tápanyagok normális felszívódását.

 

 

Bőrbetegség

 

Bőrbetegségben szenvedő kutyának nagy mennyiségű és kiváló minőségű fehérjediétára van szüksége. Mérsékelt mennyiségű zsírt, továbbá szénhidrátokat, ásványi anyagokat és vitaminokat is adjunk az állatnak. A vitaminok közül egyébként különösen a zsírban oldódóak vannak jó hatással a beteg bőrre.

 

 

Szív- és érrendszeri-zavarok

 

A szív- és érrendszeri zavarokkal bajlódó kutyának olyan diétára van szüksége, amelyben kevés a nátrium és mérsékelten magas a fehérje-, valamint a szénhidráttartalom. A nátrium hatására ugyanis a szívrendellenességgel küszködő állat szervezetében túl sok folyadék halmozódik fel. Miután a szívelégtelenségben szenvedő kutyák zöme sok fehérjét ürít, ezt a veszteséget pótolni kell. Kitűnő fehérjeforrás a baromfi-, a sovány marha- vagy sertéshús. Szénhidrátként szóba jöhet a burgonya, a rizs, a kenyér, valamint a különböző főzelékfélék. Kiegészítésként növényi olajat, margarint, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat adjunk.

 

 

Cukorbetegség

A cukorbetegség ritkán - főleg idős korban - fordul elő. Ennek a bonyolult anyagcsere-betegségnek lényege a cukorháztartás zavara. Emiatt a szervezet vércukortartalma nagy, s így hamarosan a vizeletben is megjelenik a cukor. Kiválasztásához sok vízre van szükség; a beteg kutya sokat iszik, és rengeteget vizel. A gyógyítás lényege az, hogy igyekezzünk helyreállítani az állat felborult anyagcseréjét. Az alkalmazott gyógyszeres terápiát természetesen csak állatkórházi körülmények között lehet megállapítani.

 

A cukorbeteg kutya kezelése során gondoskodni kell az elfogyasztott élelem mennyisége és jellege, valamint az állat számára megengedett tevékenység és az adagolt inzulin mennyisége egyensúlyáról.

 

A megfelelő élelemadagot az állat testtömege alapján viszonylag hamar meghatározhatjuk. Ezt a mennyiséget a kutyával naponta kétszer, fele-fele arányban etessük meg. Szabályozzuk az állat mozgását és tevékenységének mértékét is.

 

 

Krónikus hasnyálmirigy-megbetegedés

 

A krónikus hasnyálmirigy-megbetegedésben szenvedő kutya egészen különleges diétát igényel. Tápláléka általában csupán minimális zsírt tartalmazhat, kalóriaszükségletének zömét pedig mérsékelt mennyiségű szénhidráttal és fehérjével biztosítsuk. A táplálék általában 20 százaléknál kevesebb fehérjét tartalmazzon. Ez finomra darált húsból, mérsékelt mennyiségű főzött gabonaféléből, esetleg kenyérből, valamint vitaminokból és ásványi anyagokból állhat.

 

 

Vesebetegség

 

A vesebetegség káros hatással van a kutya testének valamennyi szövetére és sejtjére. Miután a vese nagymértékben felelős a test összes sejtjének belső környezetéért, elégtelen működése esetén az egész szervezet károsodik. Ez azt jelenti, hogy az emésztés, a felszívódás, valamint a szervezet egyéb funkciói is bizonyos fokig romlanak. Az ilyen betegségben szenvedő állatok táplálására rendkívüli gondot kell fordítanunk. Az akut vesegyulladásos ebek kizárólag csak az ízletes, tápláló és kiváló minőségű ételeket hasznosítják megfelelően. Elsősorban magas biológiai értékű fehérjére van szükségük, mert sok fehérjét választanak ki vizeletükben, és ezt pótolni kell. Ezzel ellentétben a krónikus vesegyulladásban szenvedő kutyák aránylag kevés fehérjét ürítenek. Az is igaz viszont, hogy rengeteget vizelnek, tehát a szervezet fehérjevesztesége mégiscsak jelentős. Nagy általánosságban azt tartsuk szem előtt, hogy annyi fehérjét tartalmazzon a táplálék, amennyit a beteg állat szervezete képes feldolgozni.

 

A krónikus vesebetegségben szenvedő kutyát naponta többször, kisebb adagokban etessük. B-vitaminokból a különben szükséges mennyiség tízszeresét adagoljuk. A táplálékot sózzuk meg, nemcsak azért, mert ezek az ebek igénylik a nátriumot, hanem azért is, mert a konyhasó elősegíti a szervezetben a víz átalakulását. Márpedig a beteg állat többet iszik és több vizeletet ürít. A gyakori vizelés viszont elősegíti a vese működését.

 

 

Gáttájéki betegség

 

A gáttájéki betegségben szenvedő kutyák csak nagyon keveset ehetnek, hogy székletük minimális legyen. Medencecsonttörés, gáttáji területen végzett sebészeti beavatkozás, végbéltályog vagy a végbél területét érintő egyéb műtétek után az állatok nehezen ürítenek. Ilyen esetben ugyancsak szigorú diétával csökkenthetjük a bélsár mennyiségét. Ennek érdekében egyébként kizárólag teljesen emészthető élelmiszereket adjunk a kutyának - például sovány darált húst, főtt tojást, főtt gabonaféléket. A kutya mellesleg jól tűri a kizárólag húsból álló étrendet is, ami ugyancsak csökkenti a bélsárürítést, de nem biztosítja a megfelelő kalcium-foszfor arányt. Vitaminokkal és ásványi anyagokkal gondoskodjunk tehát ennek pótlásáról.

 

 

 

 

A KÖVÉR EB FOGYÓKÚRÁJA

 

Az elhízás súlyosan veszélyezteti a kutya egészségét. Sokan nem gondolnak arra, hogy az állat kalóriaszükséglete fordított arányban változik méretével és korával, ezért az elhízás problémájával elsősorban az öregebb kutyák bajlódnak. A túltáplálás egyébként főként a kis termetű ebek jellegzetes "betegsége", de a nagy testű kutyák között is találhatunk kórosan kövér egyedeket.

A kövér kutya élete nehezebb és többnyire rövidebb is; minden mozdulat külön erőfeszítést jelent a számára. Az elhízás hátrányosan befolyásolja a tüdő, a szív és a máj működését, elősegítheti az ekcéma, a cukorbaj és más betegségek kialakulását.

Az elhízás azért is veszélyes, mert csökkenti a kutya természetes ellenálló képességét a baktériumos, valamint a vírusos betegségekkel szemben. Az ilyenfajta csökkent ellenálló képességnek a pontos mechanizmusát még nem ismerjük teljesen. Egyes szakvélemények szerint ezért a jelenségért a fehérje-anyagcsere lehetséges változásai a felelősek.

A "súlycsökkentési program" eredménye függ az állat életkorától, valamint az előírt diéta szigorú betartásától. A kutya súlyát rendszeresen ellenőrizzük, és az eredményt jegyezzük fel, hogy nyomon követhessük a fogyás folyamatát. A kövér ebnek mindenekelőtt kevés zsírt, mérsékelt szénhidrát- és magas fehérjetartalmú táplálékot adjunk, és ezt megfelelő mennyiségű ásványi anyagokkal és vitaminokkal egészítsük ki. A baromfihús, a marhaszív, a főtt tojás rendkívül kitűnő fehérjeforrás, ráadásul viszonylag csekély a zsírtartalmuk. A kövér eb szénhidrátigényét főzelékfélékkel csökkenthetjük, de - puffasztó hatásuk miatt - mellőzzük a sok borsót és babot. Nem árt, ha a "koplalásra" ítélt állatot naponta több alkalommal etetjük - természetesen az előírt mennyiséggel -, hogy kevesebbet éhezzen. Az elhízott kutyának egyébként jót tesz, ha hetente egyszer koplaltatjuk. Ezeken a napokon egy-két darab keksz kivételével - egyáltalán ne adjunk enni a kutyának. Vizet természetesen ihat, amennyit csak kíván, mert a "böjti nap" nem jelenti azt, hogy az állatnak szomjaznia is kell.