Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vállizületi diszplázia (OD)

2008.01.25

A betegség során az illeszkedési hiba miatt állandóan részlegesen ficamodó izületben porckopásokkal ill. porcfelrakódásokkal tarkított degeneratív izületi betegség, vállizületi arthrózis jön létre. Tágabb értelemben a válldiszplázia témakörébe tartoznak a vállizület egyéb, genetikailag örökletes hajlamot mutató betegségei is (vállizületi OCD), amely örökletes betegségek szűrése a válldiszplázia szűrésével együtt történik. Vállizületi diszplázia minden kutyafajtánál előfordulhat, de gyakoribb a beagle, uszkár, angol ill. francia bulldog, havagnase, tacskó ill. berni pásztor stb. fajtáknál. A válldiszplázia (főként kistestű kutyák esetén) maradhat tünetmentes (tenyésztői szempontból diszpláziás kutya), de okozhat vállizületi sántaságot is (klinikailag válldiszpláziás kutya). A vállizületi diszplázia korai tünetei között előfordulhat a 8-10 hónapos kutya elülső végtag sántasága is, de gyakoribb az idősebb korban jelentkező, vállizületi szubluxációhoz (ficamhoz) ill. arthrózishoz ("szétkoptatott izület") társuló időskori válldiszplázia. A válldiszplázia előszűrését kilenc hónapos korban, végleges szűrését egy éves kor után végezzük. A válldiszplázia szűrésére még nem teljesen egységesített a szűrővizsgálat, ezért csak a mentes ill. a válldiszpláziás (subluxálódott) kategóriák valamint az OCD pozitív és az OCD negatív kategóriák ismertek. A betegség tüneteinek jelentkezése után minden esetben röntgenvizsgálatot végzünk, ahol a vállizület illeszkedését, ficamodását, ill. a már meglévő arthrózisokat vizsgáljuk. Teljes ficam esetén friss esetben (válldiszpláziából kiinduló traumás ficam) műtétileg stabilizálhatjuk az izületet. Az idős korban jelentkező vállarthrózis esetén gyógyszeres kezelés ajánlott. Amennyiben a gyógyszeres kezelés hatástalan marad, szóba jöhet a vállizület műtéti bemerevítése (vállizületi arthrodézis). A vállizületi OCD (oszteochondrózis dissecans) a nagytestű kutyák örökletes hajlamot mutató betegsége, amely a vállizületet alkotó combcsontfej izületi porcának degenerációjával ill. a porc leválásával jár. A leggyakrabban érintett fajták a dog, az ír szetter, az angol szetter, a kaukázusi juhász, az ír farkas, a jugoszláv farkasölő, a malamut, a husky, a rottweiler, a német juhász, a pointer, a bullmasztiff, a nápolyi masztiff stb. A betegség első tünetei 7-9 hónaposan kezdődnek, vissza-visszatérő elülső végtag sántaság formájában. A vállizületek nyújtása fájdalmas. A betegség röntgennel vizsgálható. A röntgenfelvételen a karcsont izületi felszínének hátulsó részén porcleválás jelei láthatók. A betegség műtétileg eredményesen kezelhető a levált porcrész eltávolításával és a leválás helyének courettálásával.