Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyéb betegségek

2008.01.27

Kötőhártya-gyulladás az autóban

 

Sok kutya imád utazni. A nyár a nagy kirándulások, nyaralások, utazások ideje. A legtöbb kutya szereti kidugni a fejét a kocsi ablakán, miközben az száguld. Élvezi, hogy a szellőben lobognak a fülei, a szőre, egy-egy illatfelhő úszik el az orra előtt. Mindez nagyon izgalmas, amiért érdemes lelkesedni. Ám gondokat is okozhat ez a magatartás: a nagy erővel a kötőhártyába csapódó porszemcsék, virágpor stb. komoly kötőhártya-gyulladás okozói lehetnek, mely akár fel is lobbanthatja az allergiás hajlamot és egy tartósabb, nem csak a szemre kiterjedő gyulladás oka lehet. A jelei a kipirult "szem", és a megnövekedett szemváladék, mely legtöbbször vízszerűen híg. A huzat okozhat még fülfájdalmakat, arc és homloküregi fájdalmakat, gyulladást is. Az előbbinek fülrázás, fejoldaltartás, rossz közérzet, esetleg láz, és étvágytalanság lehet a tünete, az utóbbinak általában csak az arckoponya nyomásérzékenysége, levertség, étvágytalanság, rágási fájdalmak, rosszabb esetben orrfolyás és lázas állapot. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy felhúzott ablakkal utazzunk, hiszen a légcserére a kutyának nagy melegben nagyobb szüksége van, mint az embernek. Szoktassuk le azonban arról, hogy tartósan kidugja a fejét az ablakon, ami nem jelenthet nagy feladatot, hiszen tudjuk, milyen könnyen tanulnak a kedvenceink, jót is, rosszat is...

 

 

Hőguta

 

Minden évben vannak áldozatai a melegnek, különösen, ha a páratartalom is magasabb, amire mostanában többször is volt példa. Sokszor az autóban lesz rosszul egy oda bezárt kutya, de a hétvégéken a déli órákban kutyát futtatók körében rendszeresen előfordul a hőtorlódás kisebb - nagyobb mértékben. A tünetek elég meggyőzőek és figyelemfelkeltők ahhoz, hogy a gazdi azokat időben észrevéve beavatkozhassék. A hőtorlódás első jele, hogy az állat feltűnően intenzíven liheg, az iramot tartani nem tudja, szédül, dülöngél, majd elfekszik. A nyelve szokatlanul kilóg a szájából, színe akár sötét (lila) is lehet utalva az oxigén ellátási problémára, a kialakuló szív eredetű sokkra. Az állat testhőmérséklete olyan kritikus magasságba is szökkenhet, hogy az életébe kerül. Ha felismerjük az első jeleket, megállunk, árnyékben pihentetjük, lelocsoljuk, vagy csak benedvesítjük a szőrét, inni adunk neki, rendbejöhet egy negyed óra alatt. Ha a folyamat tovább is halad, egy bizonyos ponton túl az intenzív állatorvosi ellátás sem képes megmenteni az állatot. A nagyobb testű, főleg az elhízott, sötét színű kutyák talán a legérzékenyebbek, de minden ellenpéldával is lehet találkozni, a pekingi palota kutyától a foxiig. Az élénk vérmérsékletű, örökmozgó kutyák éppúgy veszélyeztetettek, mint a mozgásszervi, vagy belgyógyászati panaszokkal küzdő idősebb kutyák. A hőgutát könnyen megelőzhetjük, ha a mozgatására az esti, vagy a reggeli órákat választjuk a nagy meleget elkerülendő, az autó leállításakor figyelembe vesszük, hogy a bennhagyott állat körüli hőmérséklet nem szökhet-e fel, ha később érkezünk vissza a tervezettnél, ha az idős beteg kutyát nem kötjük ki olyan helyre, ahol szellős árnyékos hely nem áll rendelkezésére, ha a kutya házát árnyékos helyre tesszük.

A hőguta kialakulása akkor fenyeget, ha levegőtlen, meleg, párás helységben (pl. parkoló autó!), vagy a tűző napon (pl. láncon) hosszan hagyjuk a sötét bundájú állatot, ami elől nincs lehetősége elbújni. Vészes lezajlású hőtorlódás kialakulhat úgy is, ha meleg (25 C° felett) és magas páratartalmú időben erőteljesen mozgatjuk, futtatjuk, játszunk vele. A kutya nem képes izzadni, hőleadása vezetéssel (hideg kövön fekvés), vagy áramlással (hideg víz ivása), vagy párologtatással, (lihegés) lehetséges. Ha túl hosszú ideig intenzíven liheg, az a vérének sav-bázis egyensúlyát bontja meg, aminek az ilyenkor szinte kötelezően kialakuló shockos állapotban nagy szerepe van. Az ilyen kutya ijedt tekintetű, erei kitágulnak, ami a nyálkahártyán látható, erőteljesen liheg, hőmérséklete kritikusan magas is lehet, (41-42 C° körül) öklendezik, esetleg hány, orrából habos váladék szivároghat, elfekszik. Később már a tudatvesztést, a komatózus állapotot jelzik a szűk pupillák, ez után légzésmegállással is számolhatunk. Az ilyen állatot azonnal árnyékba kell vinni, hűteni locsolással, hideg vízzel itatni, (ha még lehet) esetleg a végbelébe is ömleszthetünk néhány liter vizet (nem nagy nyomással megnyitott, csapra szerelt locsolócsővel !) , és késlekedés nélkül állatorvoshoz kell vinni. Ha a túl magas belső hőmérséklet nem tartott sokáig, általában gondos gyógykezeléssel az állat megmenthető. Sajnálatosan gyakori azonban, hogy vagy a túl későn való észlelés és a gyógykezelés elkezdésének késlekedése, vagy a folyamat túlságosan heves lezajlása miatt a súlyos hőtorlódásban szenvedő állat minden segítség ellenére is elpusztulhat.

 

 

Láz

 

Gyakran érkeznek azzal az állattulajdonosok az állatorvoshoz, hogy a kutya lázas. Ezt egy széles körben elterjedt nézetre alapozzák, miszerint, ha a kutya orra meleg és száraz, akkor lázas, ha hideg és fénylően nedves, akkor a kutya jó egészségnek örvend. Ha végbélben hőmérsékletet mérünk egy erre alkalmas lázmérővel, ez az összefüggés nem igazolható mindig! Tartós, és magas láz esetén általában valóban lehet meleg és száraz, de ilyenkor más is jelzi ezt már: a lágyék, a hónalj, a fülek bőre érezhetően szinte forró, az állat tekintete "megtört", szomorú, a szemek mélyen ülővé, és csillogóvá válnak. Az állat nem szívesen mozog, liheg, a hideg padlón minél nagyobbra szétterülve fekszik és hűti magát. A kutya normális testhőmérséklete függ a nagyságától (testsúlyától). Minél nagyobb az állat tömege, annál alacsonyabb az átlaghőmérséklete. Egy törpe fajta (pl.: törpeuszkár, törpe schnauzer, yorkshire terrier, stb.), melyek átlagos testsúlya 5 kg körül, vagy az alatt van, magas, 39-39,5 C° alaphőmérsékletűek. A nagy testsúlyú állatoknak (pl.: bernáthegyi, kaukázusi juhász, újfundlandi, stb.) 38- és 38.5 C° körüli az átlaghőmérsékletük. Ennél fogva kiskutyánál egy esetleges 40 C°-os hőmérséklet csak hőemelkedésnek, a nagykutyában mért 40 C° már súlyos lázas állapotot takar. Mindebből az következik, hogy érdemes otthon kinevezni egy hőmérőt, mely attól kezdve csak a kutyánál használatos, és megmérni a végbélben a hőmérsékletet, ha bizonytalanok vagyunk állapotát illetően, mert csak ez a mérés szolgáltat megfelelő adatot!

 

 

Allergia

 

Az állatok is ugyan abban a kémiai anyagoktól zsúfolt és szennyezett világunkban élnek, mint mi, ezért nem lehet csodálkozni azon, ha az allergiás megbetegedések száma folyamatosan nő. Számtalan allergiás jelenség létezik, most a gyógyszerekre kialakuló jelenségeket lesz szó. A penicillin és származékai, mint potenciális allergiát kiváltó tényező,- ismert jelenség. De elvileg minden gyógyszer, legyen az injekciós, vagy tablettás készítmény, kiválthat heves, vagy kevésbé heves reakciókat! Viszonylag gyakori antibiotikumoknál, vagy vitamin készítményeknél. Előfordul, hogy a vakcina (oltóanyag) beadása után tapasztalunk ún. korai típusú allergiás jelenségeket. Milyen tüneteket lehet felfedezni az ilyen állaton? A leggyakoribb, hogy a fejen, azon belül is a pofa oldalsó felületén, az ajkakon, a szemhéjakon a száj környékén kisebb nagyobb duzzanat jön néhány perc-óra alatt létre, mely, ha az egész arckoponyának megfelelő területet elfoglalja, olyan benyomást kelt, mintha más állattal állnánk szemben. (Vizilófej) E látvány lehet ijesztő, de a valódi gondot inkább a torok és a gége táján kialakuló hasonló eredetű nyálkahártya duzzanat jelentheti, mely ritka, de fulladásveszéllyel járhat. Ezért is kell minden ilyen allergiás eredetű tünetet komolyan venni, (az állatorvos is ezt teszi) és kivizsgálni, mi váltotta ki. Az eredményt az oltási könyvében és a kartonján is fel kell nagy betűkkel tüntetni, nehogy újra ilyen gyógyszert, vagy oltóanyagot alkalmazzunk, mert a válasz hevessége alkalmanként nőhet

 

 

Ételallergia

 

Az allergiás megbetegedések az emberi statisztikákkal szinte párhuzamosan emelkedő tendenciát mutatnak a városi állatokon. A sok ok közül kiemelendő talán a szennyezett levegő korom- és izgató anyagtartalma miatti állandó nyálkahártya izgalom és evvel együtt annak érzékenyítő hatása. A belélegzett porszemcsék és pollenek keltette allergiás tünetek (bőrgyulladás, orr, kötőhártya-gyulladás) mellett egyre gyakoribb a táplálkozás során felvett fehérjékre kialakuló allergia. Míg a légutakon át felvett allergiát kiváltó (allergén) okok vizsgálata bőrteszttel viszonylag könnyedén elvégezhető, addig a táplálkozási allergia oka gyakorta csak hosszas és időrabló, ún: eliminációs diétával fedezhető fel. A lényege ennek abban áll, hogy kiválasztunk egy fehérjeforrást abból a vélhetően sokféléből, amit eleddig etettünk, (mondjuk pl.: a csirkehúst) azt kiegészítjük főzött rizzsel, növényi anyagokkal, egyéb nem fehérjetermészetű természetes anyagokkal, és legalább 3 hétig ezt az összeállítást etetjük. Ennek eredménye az lesz, hogy megtudjuk, a csirkehús-e a "bűnös" fehérje, vagy nem. Ha igen, nem csökkennek meg az allergiás tünetek, vagy csak minimálisan. Ha minden tünet eltűnik, akkor annyit már tudunk, hogy a csirkehús nem oka az allergiának. A legtöbb esetben ez az eredmény csak sokszor három hét múlva ad végleges megoldást. Mindaddig kell "cserélgetni" a táplálékalkotó egyedüli fehérjeforrást, vagy kiegészíteni az eddig adottakat, amíg a tünetek hirtelen valamely fehérje táplálékbani megjelenése nem okozza az eredeti vakaródzást, bőrpírt jelentő tüneteket. Ekkor e megtalált fehérjét minden táplálékából szisztematikusan kihagyva, innentől kezdve a betegség tünetmentes lesz.

 

 

Napfény okozta bőrgyulladás

 

Az ilyen bőrgyulladás az intenzív napfénynek hirtelen, szoktatás nélkül kitett, pigmentmentes bőrfelületeken az ibolyántúli sugarak hatására következik be. A bőr kipirosodása, fájdalmassága, pörkök keletkezése főleg az orrháton, orrtükrön, szemhéjakon, ajkakon és füleken figyelhető meg. A betegségre a skót juhász (ezért nevezik a problémát collie-nose-nak) és a vele rokon kutyafajták hajlamosak. A bőrgyulladás az orrhátnak az orrtükörrel határos területén kezdődik. A bőr kipirul, savós gyulladás, fekély, később pörkképződés figyelhető meg. Ritkán az elváltozás az orrnyílásokra és az orrkagylókra is ráterjed. Az intenzív napfényhatás elkerülése után a folyamat spontán gyógyulásnak indulhat. Súlyos esetben glükokortikoid és antibiotikum-terápia szükséges, helyileg és általánosan is. A kutyák orrát, egyéb nem pigmentált bőrfelületeit fényvédő kenőccsel be kell kenni. Különösen az erős, déltáji napsütéstől kell óvni a napfényre érzékeny bőrű kutyákat.