Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az emésztőrendszer betegségei

2008.01.27

Székrekedés

A bélsárürítés gyakorisága nagymértékben függ a táplálék összetételétől, a megivott folyadék mennyiségétől, a kutya mozgásmennyiségétől, és természetesen a különböző betegségektől. Az egészséges kutyának naponta egyszer-háromszor van széklete. A széklet színe függ a táplálék összetételétől, ha túl sok húst kap a kutya, akkor sötétbarna, ha sok a csont, akkor világossárga, majdnem fehér, ha vegyes koszton él, akkor sárgásbarna. Székrekedésről, akkor beszélünk, ha a kutyának legalább két napig nincs széklete. A székrekedés leggyakoribb oka a túlzott csontfogyasztás, a helytelen táplálás, a lenyelt idegen tárgyak, és a kevés mozgás. Ha a kutya sok csontot kap, gyomorsavai nem képesek a csont megemésztésére, így az kisebb-nagyobb darabokban, rendszerint szilánkosan jut el a vastagbelekbe, és a bélsárból kiálló hegyes csontdarabok felsérthetik a végbél kezdeti szakaszát. Székeléskor ezek fájdalmat okoznak, emiatt a kutya visszatartja a székletét. A bélsár teljesen összesűrűsödik, kőkemény lesz, majd nem fér át a végbélnyíláson. A következmény olykor makacs, elhúzódó székrekedés, ami súlyosabb bajokhoz, elhanyagolt esetben elhulláshoz vezethet. A mozgáshiányos kutyáknál a túl kényelmes életmód következtében is kialakulhat a székrekedés. A további okok lehetnek még: a végbélnyílás körüli mirigyek gyulladása, szűkületek, hegesedések, tályogok, vagy daganatok a belekben, esetleg a bélférgek tömeges elszaporodása.
A betegség tüneteit a kutyatartó könnyen felismerheti. A kutya a jellemző testhelyzetben, jobbára sikertelenül erőlködik, s ha a bélsárürítés fájdalommal jár, nyög, szűköl, vonyít. Ha a székrekedés több napig tart a kutya levert lesz, étvágytalan, néha hányhat is. Gyakran felpúposítja a hátát, s kötötten, mereven mozog. A székrekedés gyógyítása mindenekelőtt az alapbetegség megfelelő kezeléséből áll. Fontos, hogy a különböző hashajtó szereket kizárólag orvosi utasításra adjunk a kutyának, mert ha nem a megfelelő gyógyszert kerül beadásra, akkor több kárt okozhatunk, mint hasznot!

 

 

Hasmenés

A hasmenés jele a rendellenesen híg széklet, vagy gyakori ürítés. Legtöbbször hányással társul, de a nélkül is jelentkezhet. Számos oka közül a helytelen étrend, a túl zsíros, fűszerezett, romlott, tejtartalmú étel váltja ki a hasmenést, de bélférgek is előidézhetik. A hasmenést okozhatja valamilyen izgalom, vagy stressz is, de az ilyenfajta hasmenés hamar elmúlik, és nem igényel különösebb kezelést. A betegség otthoni gyógyítása abból áll, hogy egy teljes napon át koplaltatjuk az állatot, majd kizárólag könnyen emészthető étellel kínáljuk, pl. főtt hússal, rizzsel. Ezt a diétát 3-5 napig tartsuk fenn. Gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet, de előtte mindig próbáljuk meg kideríteni a hasmenés okát, és szüntessük meg azt. Ha a hasmenés két napnál tovább tart, és nem tapasztalunk javulást, továbbá ha a betegséget véres széklet, hányás, láz, mozdulatlanság, étvágytalanság kíséri, forduljunk állatorvoshoz! Ha a kutyát hasmenés miatt visszük állatorvoshoz, legjobb, ha székletmintát is viszünk magunkkal. A széklet színe, összetétele, a székelés gyakorisága fontos tényező lehet az állatorvos számára, ezért ezt figyeljük meg, mert sok mindent elárul a betegségről.

 

 

A heveny hasmenés leggyakoribb okai

 

Táplálkozással kapcsolatos:

    • eleségváltás,
    • táplálék alllergia,
    • túletetés,
    • szokatlan összetételű - túl zsíros vagy túl fűszeres, esetleg romlott eleség.

     

    Fertőző eredetű:

      • vírus: parvo-, coronavírus,
      • baktérium: E.coli, Salmonella-, Campylobacter-fajok,
      • gomba: histoplasma-, candida-, aspergillus-fajok,
      • féreg: kapósférgek (Uncinaria-, Ancylostoma-fajok) orsósférgek (Toxocara-, Toxascaris-fajok), galandférgek (Echinococcus-, Taenia-, Dipylidium-fajok),
      • egysejtű: Giardia-, Isospora-fajok.

 

Egyéb szervek elváltozásaihoz kapcsolódó:

 

    • hasnyálmirigy,
    • máj,
    • vesebetegségek.

  

Kémia vegyületek okozta:

      • nehézfémek,
      • növényvédőszerek,
      • háztartási vegyszerek,
      • gyógyszerek (pl. antibiotikum).

 

Egyéb:

 

      • idegentest okozta részleges bélelzáródás,
      • stressz. 

 

 

Végbélmirigy-gyulladás 

  

Erre az elég gyakori kutyabetegségre elsősorban a kisebb testű fajták, és a rosszul fajtaidegen, módon táplált kutyák hajlamosak. A végbélmirigyek, kinyomása rendszerint megszünteti a bajt.
Ha a végbélmirigyeket nem ürítjük ki, elfertőződnek. Az elfertőződött mirigyek rendszerint fájdalmasak, és véres, vagy gennyes váladék távozik belőlük. Ha nem vesszük észre a fertőződést ebben a stádiumban, később tályogot, vagy duzzadást láthatunk a végbél külső részén. A legjobb, ha a fertőzött végbélmirigyet állatorvos kezeli! Amennyiben még nem tályogosodtak el, antibiotikummal segíthetünk a bajon. A tályogos, krónikus, vagy gyulladásos, fertőzött végbélmirigyeket viszont műtéttel kell kitisztítani, illetve eltávolítani.

 

 

 

Hányás

 

Normális körülmények között is sokszor előfordul, hogy a kutya elvonul egy csendes sarokba, és kihányja az imént elfogyasztott ételt, különösen, ha nagyon mohón habzsolta be azt. Az is gyakori, hogy a kihányt ételt újra megeszi. Ha úgy látjuk, hogy a kutya közérzete különben jó, és nem mozog, viselkedik rendellenesen, akkor nem valószínű, hogy beteg. Élete folyamán a kutya sok ösztönös cselekvést végez, amelyet vad őseitől örökölt. Hasonló a helyzet a kutyák alkalomszerű, esetenkénti hányásával is, amely tulajdonképpen valamiféle ősidőkből fennmaradt viselkedés. A természetben a vadkutyák együttesen rontanak rá a zsákmányra, és ha leterítették valamennyien, azon szorgoskodnak, hogy a zsákmányból minél nagyobb darabot kaparítsanak meg. Ezután egy nyugodt, csendes helyen a gyomorban tartalékolt étel a napvilágra kerül, az így kihányt ételt zavartalanul, és kényelmesen elfogyaszthatták. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kutya szándékosan, akaratlagosan is képes hányni. Sok kutyabetegség kezdetét is hányás jelzi, így pl. a legtöbb mérgezést, az urémiát, a bélcsavarodást, ezeket nem szabad összekeverni a természetes hányással. A sűrűn ismétlődő hányási tünetekhez ilyenkor azonban járulékosan csatlakoznak a felsorolt betegség egyéb jellemző tünetei is. Ha a kutya naponta többször hány, akkor feltétlenül vizsgáltassuk meg állatorvossal. Ez ugyanis már betegségre utal, különösen akkor, amikor a hányás mellett más tünetek is jelentkeznek, fáradtság, étvágytalanság, láz, hasmenés. A hányást nyugtalanság előzheti meg, majd a kutya egész testével, hasának, és rekeszizmainak erőteljes összehúzódásával pumpáló mozdulatokat végez. Merev végtagokkal áll, fejét előre, a föld felé tartja, s öklendező, rángó mozdulatok, és feszített hasmozgás közepette, erősen tátott szájjal üríti ki a gyomra tartalmát. A kihányt anyagok alapján bizonyos mértékben következtetni lehet a hányást előidéző okokra. A normális gyomortartalom az utoljára elfogyasztott ételekből, esetleg fűből, vagy lenyelt szőrszálakból áll. A többszöri, vagy egymás utáni hányásnál a hányadék kizárólag gyomornedvet tartalmaz, amit a hozzá keveredett epeváladék sárgára fest. Mérgezés gyanújakor a hányadék a diagnózis legfontosabb alapja lehet. Amennyiben ennek összetétele nem elegendő a baj pontos megállapítására, akkor a méreg már feloldódott a gyomorsavban. Ilyenkor laboratóriumi, kémiai elemzés adhat felvilágosítást a mérgezés természetéről. Sötétvörös vért hányhat a kutya, ha vérző sebet nyalt, vagy ha ételében véres, nyers hús is volt. Nagyon ritkán fordul elő az emésztőcsatorna megbetegedésére utaló hányás. Világos, piros vér a hányadékban többek között az emésztőrendszer felső szakaszának, torok, szájüreg, nyelőcső friss sérüléseiből eredhet, amit csontszilánk, vagy az ételbe került bármilyen hegyes, idegen tárgy idézhet elő. Vannak kutyák, amelyek hányingert kapnak, és hánynak is, valahányszor gépkocsiban utaztatjuk őket. A hányás első jele rendszerint a fokozott nyálzás. A legtöbb kutya magától kigyógyul az autósbetegségből, különösen, ha fokozatosan, és türelmesen hozzászoktatjuk a kocsikázáshoz.

 

 

Mérgezések

Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy soha nem szabad olyan helyen mérget tárolni, ahol a kutya hozzáférhet. Ha minden megelőző intézkedés, és óvatosság ellenére is úgy véljük, hogy a kutyánk mérget evett, egy kis szerencsével elkerülhetjük a méreg felszívódását, ha a kutyát azonnal meghányatjuk. Ha azonban a mérgezés tüneteit már egyértelműen felismertük, azonnal siessünk az állatorvoshoz, és csak útközben kísérletezzünk a hányatással! A mérgezés tüneteinek jelentkezési ideje attól függően változik, hogy milyen erős a méreg, illetve mennyi jutott a kutya gyomrába. A mérgezett kutyán mindenekelőtt a nyugtalanság jeleit, és bizonyos koordinációs zavarokat tapasztalhatunk, amelyek görcsbe csapnak át. A kutya a lábait kinyújtva tartja, teste megmerevedik, ilyenkor a hirtelen ingerek, érintés, zaj, gyakran kiválthatják a görcsös rohamot. Jó tudni, hogy bármilyen emberi szervezetre veszélyes termék, veszélyes lehet a kutyára is, mégpedig jóval kisebb adagban is.

 

 

Rágcsáló-irtószerek okozta mérgezések

 

Ma már ritkábban fordulnak elő ezek a végzetes balesetek, mert a különféle kumarinszármazékokat tartalmazó rágcsálóirtókat kevésbé használják (Rakumin, Tomorin-B, stb.), illetve kivonták a forgalomból, mégis érdemes áttekinteni az ilyen típusú mérgezéseket. A mérgezés úgy jöhet létre, hogy a kihelyezett rágcsálóirtós ízletes csalétkeket a kutyák feleszik vagy a mérgezés miatt lassan mozgó vagy elhullott patkányokat, egereket elfogyasztják. A kumarinszármazékok alapvetően a vér alvadó képességének zavarát okozzák azáltal, hogy gátolják a K-vitamin felhasználását és ezzel a protrombin képződését. Így csökken a különböző véralvadási faktorok vérbeli mennyisége, a fibrinogén-, a prokonvertin-képzés és romlik a vérlemezkék összecsapódási képessége. A kumarin származékoknak közvetlen kapillárist károsító hatása is van. Mindezek következtében az erek már minimális mechanikai hatásra sérülnek. Így csakhamar a test legkülönbözőbb részeiben és gyakran a testnyílásokon keresztül a külvilág felé is vérzések keletkeznek. A testüregekben nagy mennyiségű vér halmozódik fel. Az első klinikai tünetek a méreg felvétele után 18–24 órával jelentkeznek. A kutya bágyadt, nem szívesen mozog, sokat fekszik, étvágytalan. A látható nyálkahártyák először sápadtak, később porcelánfehérek. A testnyílásokból vér szivároghat, ritkán véres vizelés, véres bélsár ürülése is megfigyelhető. A kötőhártya alatt, a szájfenéken vonalszerű vérzés vagy kiterjedtebb véres beszűrődés is mutatkozhat. A mellüregi bevérzést először ismétlődő köhögés, majd egyre súlyosbodó, főleg mozgáskor jól szembetűnő nehezített belégzés jelzi. A kivérzés súlyosbodása nyomán végül a kutya elpusztul. A gyógykezelés lényege a vérátömlesztés. K-vitamint injekció adása a K-vitamin-hatás biztosítására javasolt, a C-vitamin és a kalcium injekciók adása a kiegészítő terápia része. Ha a méreg felvétele rövid időn belül történt, érdemes rögtön meghánytatni a kutyát.

 

 

 

Növényi eredetű mérgezések 

  

Alapjában véve minden növény, mérgező. Kérdés, hogy kinek mennyire? Elsősorban bizonyos madarak, és rovarok még az ember számára halálos mérgekkel szemben is immúnisak. Kutyáinkról ugyanez nem mondható el, így rájuk nekünk, embereknek kell vigyázni. Kimondottan olyan kutatásokat, hogy bizonyos növényi hatóanyagoknak pontosan milyen hatása van a kutyákra, még nem végeztek, így alapvetően abból kell kiindulnunk, hogy az emberre veszélyes növények a kutyák számára is mérgezőek. Nagyon sok kerti és szobanövény tartalmaz mérgező anyagokat, de bizonyos fák sem veszélytelenek. Nyilván minden gazda tapasztalta már, hogy kutyája csak egy bizonyos típusú füvet eszik meg, azonban véletlenül más növényt is bekaphat, főleg, ha tapasztalatlan kölyökről van szó. Fiatal kutyák ráadásul szobanövényeket is megrághatnak, puszta unalomból.

 

Néhány veszélyes növény

 

Sok lakást díszíti a trópusi kutyatejfélékhez tartozó csodacserje, melynek fehéres tejnedve mérgező. Külsőleg irritálja a bőrt, elfogyasztása erős hányást, hasmenést, vesebántalmakat okozhat. Olykor tudatzavarhoz is vezethet, néha a mérgezés halálos kimenetelű. A mintegy 600 fajt magában foglaló kankalinnemzetség egyetlen tagjának, a szobai kankalinnak levélszőrei erős bőrirritációt képesek előidézni, hólyagképződéssel, viszketéssel kísérve. A csucsorfélék talán legismertebb hazai képviselője, a korallbokor ember számára csupán enyhén veszélyes. Gyakran a szép, piros bogyókat próbálják megkóstolni a gyerekek, de csak nagyon nagy mennyiség bekebelezése okoz rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat.

 

 

A kutyáknál azonban többször diagnosztizáltak súlyos bélgörcsöket, keringési zavarokat, sőt halálos kimenetelű mérgezést is.

  

Diffenbachia

 

 

Heves tüneteket okozhatnak a különböző Diffenbachia-fajok is. E dísznövények levele és szára sérülés esetén olyan anyagot választ ki, mely erősen irritálja a száj nyálkahártyáját, duzzadást, viszketést, sőt légzési zavarokat is okozva, ha a kutya lenyeli ezt az anyagot. Mivel a diffenbachia igen heves reakciókat vált ki, ritkán kerül sor nagyobb mennyiség elfogyasztására, mely már károsítaná a gyomrot és a beleket is. A szembe kerülve viszont komoly kötőhártya-gyulladást okoz.

 

Leander

 

 

Kedvelt szobanövény a leander is, mely alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz.Ezek az anyagok rosszullétet, heves hányást, hasmenést okozhatnak. Embereknél gyakori a fejfájás, előfordulhatnak keringési zavarok is.

 

Tuják (tiszafa, aranyeső)

 

Melyik kutya ne szeretne botokat, ágakat rágcsálni? Nem mindegy azonban, melyik fa vagy bokor ágáról van szó! Bűnügyi regényekből is ismerős lehet a tiszafa, mely korábban kedvelt eszköze volt gyilkosoknak, és öngyilkosoknak egyaránt. A piros bogyó húsának kivételével a növény minden része igen mérgező! Hasonlóan veszélyes az aranyeső, melynek főleg a magjai ártalmasak, de ágainak rágcsálása is mérgezési tüneteket okozhat. Szerencsére a tujákat legtöbbször csak megjelölni szokták kutyáink, a levelek ugyanis gyulladást okozó hatóanyagot tartalmaznak, súlyos esetben visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el a májban és a vesében.

 

Puszpáng vagy buxus (fagyöngy,fenyő tűlevele)

 

Az örökzöld puszpáng vagy buxus levele, sőt kérge is mérgező: hatóanyaga hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz, sőt a központi idegrendszer bénulását is előidézheti. Karácsonykor a csillagszóró és a lametta mellett maga a karácsonyfa illetve a fagyöngy lehet veszélyes kutyánkra nézve. A fagyöngy termésének, leveleinek vagy ágainak elfogyasztása apátiát és mozgászavarokat okoz. Kezelés hiányában a testhőmérséklet csökken, a keringés összeomlik. A fenyőfa esetében a tűlevelek aromatikus olajtartalma irritálja a száj és a torok nyálkahártyáját, illetve a gyomrot és a beleket. Heves reakciók nem lépnek fel, de előfordul, hogy a kutyának sokáig nincs étvágya. Érdekes, hogy már az ágakkal kapcsolatba került víz – pl. esővíz, víz a vázában – is kiválthatja a fent említett tüneteket. Ha kutyánkat mérgező növény elfogyasztásán kapjuk rajta, az állatorvos által beadott hánytató általában megakadályozza a káros következményeket. Hatékony lehet a gyomormosás vagy valamilyen, a mérget megkötő anyag beadása. Fontos a gyors beavatkozás, ne halogassuk az állatorvos kihívását!