Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tenyésztési szabályzat

2008.02.20

AZ  F.C.I.  NEMZETKÖZI TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZATA

 

PREAMBULUM

1.
A Fédération Cynologique Internationale (F.C.I.) Nemzetközi Tenyésztési Szabályzata valamennyi tagország és szerződéses partner számára kötelező.


A tenyészkan- és tenyészszuka tulajdonosok kölcsönös jogait és kötelességeit alapjában véve a következők határozzák meg: a nemzeti jog, a fajtaklubok és a nemzeti egyesületek rendelkezései és külön - megállapodások. Ahol ezek hiányoznak, ott az F.C.I. Nemzetközi Tenyésztési Szabályzata érvényes.

 

·         Nyomatékosan ajánljuk a tenyésztőknek és a fedező kanok tulajdonosainak, hogy minden fedezési szándék előtt írásban rögzítsék a kölcsönös megállapodásokat, főként a pénzügyi kötelezettségekre vonatkozólag teremtsenek tiszta körülményeket.

·         Tulajdonos az a személy, aki az állatot jogérvényes címen szerezte meg, aki a kutya vitathatatlan birtokában van, és ezt az érvényes származási bizonyítványok jogszerű birtoklásával igazolni tudja. 

·         A tenyészkan - tartó vagy a tenyészkan tulajdonosa, vagy az a személy, akit a tulajdonos felhatalmaz arra, hogy a fedezőkant szukák fedezésére rendelkezésre bocsássa. 

·         Az F.C.I. ezen Tenyésztési Szabályzata közvetlenül érvényes valamennyi F.C.I.- tagország, valamint szerződéses partnerei számára, emellett csak funkcionálisan egészséges és örökletes betegségektől mentes, erős alkatú fajtakutyákkal szabad tenyészteni, melyeket egy, az F.C.I. által elismert törzskönyvbe vagy jegyzékbe bevezettek, és amelyek teljesítik az illetékes F.C.I.- tag ill. szerződéses partner által megállapítandó feltételeket. 

·         A fajtakutya akkor mentes az örökletes betegségektől, ha standard ismertetőjegyeket, fajtatípust és fajtára jellemző természetet (Wesen) átörökít, nem örökít át azonban jelentős örökletes hibákat, melyek árthatnának utódai funkcionális egészségének. Emellett az F.C.I tagjai és szerződéses partnerei kötelesek megakadályozni a fajtajegyek túlzásait, melyek a jövőben alkalmasak arra, hogy ártsanak a kutyák funkcionális egészségének. 

·         Az F.C.I. tagországok és szerződéses partnerek kötelesek az ismertté vált örökletes hibákat, mint pl. HD (csípő – diszplázia) vagy PRA (fokozódó retina – sorvadás) regisztrálni, módszeresen küzdeni ellene, ennek fejlődését állandóan feljegyezni, és az F.C.I.-nek erről kérésre beszámolót készíteni. 

·         A Tudományos Bizottság támogatólag az F.C.I., tagországai és szerződéses partnerei mellett áll a genetikai hibák értékelése és az ezek elleni harcban való tanácsadás céljából; amennyiben a Bizottság intézkedési katalógust ír elő, ez az F.C.I. Elnökség által való döntéshozatal után kötelező. 

·         Az F.C.I. tagországai és szerződéses partnerei illetékesek a tenyésztésre, és ez által felelősek a tenyésztésért. Ez magában foglalja a tenyésztés irányítását, a tenyésztési tanácsadást és a tenyésztés ellenőrzéseit, valamint a törzskönyv vezetését. 

·         Az F.C.I. tagországainak, valamint szerződéses partnereinek kötelessége, hogy a Tenyésztési Szabályzat figyelembevételével saját tenyésztési rendtartást készítsenek, melyben meghatározzák a tenyésztési célokat. Ezekben megfelelően figyelembe kell venni a mindenkori fajták fajta tipikus használati tulajdonságait. 

·         Nem tenyészthetők különösen azok a kutyák, melyeknek a tenyésztésből kizáró hibáik vannak, pl. Wesen - gyengeség, veleszületett süketség vagy vakság, nyúlszáj, hasított pofa, örökletes foghibák és állkapocs - rendellenességek, PRA (fokozódó retina – sorvadás), epilepszia, rejtett heréjűség, fél heréjűség, albinizmus, színhibák, valamint megállapított súlyos csípőizületi diszplázia. 

·         Kommerciális kutyakereskedőknek- és tenyésztőknek nem megengedett az F.C.I. tagországában vagy szerződéses partner országban való tenyésztés.

 

SZUKA SZÁLLÍTÁS ÉS ELLÁTÁSA

2.
A tenyészszuka tulajdonosoknak az ajánljuk, hogy a szukát személyesen, vagy egy bizalmi személy útján vigyék a kanhoz. Ha a szuka több napig a fedezőkan birtokosánál marad, az összes ezzel kapcsolatos költség, mint pl. az etetés és szállás, esetleges állatorvosi kezelések, a szuka által esetleg a kennelben vagy a fedezőkan tulajdonosának lakásában okozott kár is, a szuka tulajdonosát terheli, a szuka visszaszállítása is a tulajdonos költségére történik.

 

FELELŐSSÉG

3.
A különböző országok törvényes rendelkezései szerint az a személy, aki az állatnak szállást és ellátást nyújt, ezen idő alatt felel az ebből eredően harmadik személy számára keletkezett károkért. A fedezőkanok mindenkori tulajdonosai vagy tartói kötelezik magukat arra, hogy ezt a körülményt számításba veszik egy személyes felelősségbiztosítás megkötésekor.

 

A SZUKA HALÁLA

 

4.

Ha egy szuka a fedezőkan birtokosánál való tartózkodása során elpusztul, a fedezőkan birtokosa saját költségére állatorvossal megállapíttatja a halált és a halál okát. A lehető leggyorsabb módon értesíti a szuka tulajdonosát a szuka haláláról és a halál okáról. Ha a tulajdonos látni kívánja a halott szukát, ezt lehetővé kell tenni számára. Ha a halál a fedezőkan tulajdonosának hibájából következett be, akkor ő a szuka tulajdonosával szemben kártérítésre kötelezett. Ha nem vétkes, akkor a szuka tulajdonosa köteles a fedezőkan tulajdonosának megtéríteni a szuka halálával kapcsolatos valamennyi költséget.

 

A KAN KIVÁLASZTÁSA

5.     
A fedezőkan tulajdonosa kötelezi magát arra, hogy a szukát nem más, hanem a számításba vett kannal fedezteti. Ha a kan nem fedez, a szukát csak tulajdonosának egyetértésével lehet egy másik kannal fedeztetni. Semmi esetre sem szabad azonban a szukát ugyanannál a tüzelésnél két vagy több kannal fedeztetni.

 

HIBÁS FEDEZÉS

6.
Nem a megállapított, hanem egy másik kannal való akaratlan fedezés esetén a fedezőkan tulajdonosa, aki a szukát oltalmába vette, a szuka tulajdonosával szemben bejelentésre, és minden, a hibás fedezés miatt keletkezett költségre vonatkozólag kártérítésre kötelezett. Egy akaratlan, nem a számításba vett kannal való fedezés után már nem megengedett egy tovább fedezés a számításba vett kannal. A fedezőkan tulajdonosa egy ilyen fedezésből kifolyólag semmilyen igényt nem támaszthat a szuka tulajdonosával szemben.

 

FEDEZTETÉSI IGAZOLÁS

7.
A fedezőkan tulajdonosa a helyesen végrehajtott fedezést a fedeztetési igazolás kiállításával igazolja. Ebben aláírásával igazolja, hogy a fedezés szemtanúja volt. Ahol azon ország törzskönyvi hivatala, ahol az almot be kell vezettetni, erre megállapított űrlapokat ír elő, a szukatulajdonos feladata, hogy gondoskodjon ezekről az űrlapokról, azokat szabályosan kitöltse, és a fedezőkan tulajdonosának aláírásra előterjessze. Ennek a fedeztetési igazolásnak minden körülmények között tartalmaznia kell a következőket:

 

   a.)   A fedezőkan nevét és törzskönyvi számát;

   b.)   A szuka nevét és törzskönyvi számát;

   c.)   A fedezőkan tulajdonosának ill. tartójának nevét és címét;

  d.)   A fedezés időpontjában a szuka tulajdonosának nevét és címét, esetleg a szuka megvételének dátumát,

  e.)   A megtörtént fedeztetés helyét és időpontját;

  f.) A fedezőkan tulajdonosának ill. tartójának és a szuka tulajdonosának
          aláírását,

 g.)    Ha a törzskönyvi hivatal a kölyök bevezetéséhez a fedezőkan hitelesített törszkönyv - másolatát vagy hitelesített törzskönyv – kivonatát kéri, a fedezőkan tulajdonosának ezeket költségmentesen a szukatulajdonos rendelkezésére kell bocsátania.

 

FEDEZTETÉSI DÍJ

8.
A fedezőkan tulajdonosa jogosult arra, hogy a fedeztetési igazolást csak az előre megállapított fedeztetési térítés kifizetése után írja alá. Tilos a szuka zálogként való visszatartása.

 

9.
Ha a megállapított kan bármilyen okból nem fedez, vagy a szuka nem hajlandó a fedeztetésre, úgyhogy a fedeztetésre nem kerülhetett sor, a fedezőkan tulajdonosa ennek ellenére jogosult a 2. pontban említett térítésekre, a megállapított fedezési díjra azonban nem.

 

10.
A fedezőkan tulajdonosának a szuka tulajdonosával szemben a fedeztetési díjon kívül nem lehet semmilyen igénye a kan utódaival kapcsolatban. Különösen nincs semmilyen jogszerű igénye egy kölyök átadására. Ha azonban a fedezési díjként egy kölyök átadásában állapodnak meg, ezt a megállapodást a fedeztetés előtt írásban kell rögzíteni. Ebben a megállapodásban feltétlenül figyelembe kell venni a következő pontokat:

 

   a.)   A kölyöknek a kan tulajdonosa által való kiválasztása időpontját;

   b.)   Azt az időpontot, amikor a kölyköt átadják a kan tulajdonosának;

  c.)   Azt az időpontot, amikor a kantulajdonos kiválasztási joga visszavonhatatlanul lejár;

  d.)   Azt az időpontot, amikor a kölyök elvitelének joga visszavonhatatlanul lejár;

   e.)   A szállítási költségek szabályozását;

  f.)    Külön megállapodásokat arra az esetre, ha a szuka csak halott kölyköket, vagy csak egyetlen élő kölyköt ellik, vagy ha a kiválasztott kölyök az átadás előtt elpusztul.

 

A SZUKA NEM LESZ VEMHES

11.
A helyesen lefolyt fedezés után a fedezőkan szolgáltatása elvégzettnek számít, és ezzel teljesül a megállapított fedezési díj előfeltétele. Ez nem foglalja magában a garanciát a szuka terhességére. Ha a szuka nem lesz vemhes, a fedezőkan tulajdonosának belátásán múlik, hogy a szuka következő tüzelésekor ingyenes fedezést biztosít-e, vagy visszaadja a fedezési díj egy részét. Egy ilyen megállapodást a fedezés előtt egy fedeztetési szerződésben írásban kell rögzíteni.
Az ingyenes fedezésre kikötött jog azonban megszűnik a fedezőkan halálával, tulajdonosának megváltozásával vagy a szuka halálával. Ha bizonyítható (spermavizsgálat), hogy a fedezőkan a fedeztetés időpontjában terméketlen volt, a fedeztetési díjat vissza kell adni a szuka tulajdonosának.

 

MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS

12.
A mesterséges megtermékenyítés (AI) nem alkalmazható olyan állatoknál, melyek előzőleg természetes módon nem szaporodtak. Egy szuka mesterséges megtermékenyítése esetén az állatorvosnak, aki a kantól spermát vett, a törzskönyvi hivatalnak – ahol a kölyköket bevezetik – küldött igazolásban igazolnia kell, hogy a friss vagy mélyhűtött sperma a megállapodás szerinti kantól származik. Egyébként a fedezőkan tulajdonosának ill. tartójának a 7.a-g) pontban említett adatokat költségmentesen a szukatulajdonos rendelkezésére kell bocsátania. A spermavétellel kapcsolatos összes költség a szukatulajdonost terheli. Az állatorvosnak, aki a szukát megtermékenyíti, igazolnia kell a törzskönyvi hivatalnak, hogy a szukát a fedezőkanként előirányzott kan spermájával termékenyítették meg. Igazolásban a megtermékenyítés helyét is időpontját, a szuka nevét és törzskönyvi számát, a szukatulajdonos nevét és címét is fel kell tüntetnie. A spermát adó kan tulajdonosának ki kell állítania egy hivatalos fedeztetési igazolást a szukatulajdonos számára.

 

TENYÉSZTÉSI JOG ÁTRUHÁZÁSA

13.
Egy alom tenyésztője rendszerint a szuka tulajdonosa a fedeztetés időpontjában. Egy szuka vagy egy tenyészkan tenyésztésre való használatának joga azonban szerződéses megállapodások útján harmadik személyre átruházható. A tenyésztési jog átruházásának azonban minden esetben írásban, és a tervezett fedeztetés előtt kell megtörténnie. A tenyésztési jog átruházását írásban időben be kell jelenteni az illetékes törzskönyvi hivatalnak, esetleg a fajta illetékes fajtaklubjának is. Ezt az alombejelentőhöz kell csatolni. A tenyésztési jog átruházásában pontosan körül kell határolni a két szerződéses partner jogait és kötelességeit. Aki ideiglenesen átveszik a szuka tenyésztési jogát, a Szabályzat értelmében a fedeztetéstől a kölyök elválasztásáig a szuka tulajdonosának számít.

 

ALAPOK

14.
Ugyanazon fajta két fajtatiszta szülőállatának – melyek az F.C.I. által elismert pedigrével rendelkeznek, a nemzeti egyesület által kinyilvánított, mindenféle fenntartás és korlátozás nélkül – utódai fajtakutyák, és ezért megilleti őket az F.C.I. által elismert pedigré.

15.
Az F.C.I. által elismert pedigréket az érvényesített származás bizonyítékának kell tekinteni; ezek nem garantálnak egy meghatározott minőséget.
 

 

A KÖLYKÖK BEVEZETÉSE A TÖRZSKÖNYVBE

16.
Ha nem kötöttek más megállapodásokat, akkor egy vemhes szuka tulajdonátírásánál az új tulajdonos automatikusan a születendő alom tenyésztőjének számít. A kölyköket azon ország törzskönyvébe kell bevezetni, amelyben a szukatulajdonos állandó lakóhelye van, a tulajdonos kennel nevére.

17.
Minden, egy F.C.I. – tagországban vagy szerződéses partnerénél tenyésztett és bevezetett kutyát tartós és hamisítás biztos ismertetőjellel kell ellátni; ezt az ismertetőjelet a törzskönyvön fel kell tűntetni. A kölyköket alapjában véve azon ország törzskönyvébe kell bevezetni, ahol a szuka tulajdonosának állandó lakóhelye van. Vitás esetben a tulajdonos köteles előterjeszteni az illetékes lakóhelyi nyilvántartó hivatal igazolását. Kivételt képeznek azon fajtakutyák tenyésztői, akik egy, az F.C.I. által el nem ismert törzskönyvet vezető országban élnek. Számukra megengedett, hogy egy elismert, tetszés szerinti törzskönyvbe bevezettessék a kölyköket. Minden almot teljesen be kell vezetni; ez magában foglalja az összes, a bevezetés kérelmezésének időpontjáig felnevelt kölyköt.

 

A TAGORSZÁGOK TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZATA

18.
A tagországok és szerződéses partnerek tenyésztési szabályzatai követelményeikben meghaladhatják az F.C.I. követelményeit, ezek azonban nem állhatnak ellentétben az F.C.I. Tenyésztési Szabályzatával.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

·         19.
Ez a szabályzat pótolja az 1934. évi „Monacói Nemzetközi Tenyésztési Szabályzatot”.